Az enzimek felhasználása

 

Az enzimek nemcsak a zsírok, fehérjék és szénhidrátok lebontásában (emésztés) vesznek részt, hanem építő folyamatokban, valamint az immunrendszer működésében is.

Ez utóbbiban több szinten is: egyrészt a bőrfelszínen nem csak a savköpeny igyekszik a támadó kórokozókat elpusztítani, hanem az ott lévő enzimek is károsítják azokat és toxinjaikat. Ezek a védő enzimek a testnyílásoknál is megtalálhatók (például a lizozim a nyálban, könnyben, légutakban). Másrészt viszont a szervezetbe mégis bejutott kórokozók elpusztításában is aktív szerepük van azok burkának feloldása, „kilyuggatása” által.

A hétköznapi életben is használunk enzimeket, például a mosó- és mosogatószerekben zsír- és szénhidrátbontó enzimek teszik könnyebbé a foltok és szennyeződések eltávolítását. A kontaktlencse tisztító folyadékokban enzimek tisztítják meg a lencséket a fehérjéktől, ezzel előzve meg a fertőzéseket.

A gyógyszeriparban enzimeket használnak egyes antibiotikumok előállítására.

Élelmiszeripari felhasználásuk is elterjedt. Pékáruk, sajtok, tejtermékek gyártásánál van fontos szerepük.

 

Az enzimek csoportosítása

 

Az enzimek egy része egyszerű fehérje, ami önmagában is képes katalizátorként működni (egyszerű enzimek), más részüknek viszont szüksége van valamilyen kiegészítő anyagra (összetett enzimek). Ez lehet valamilyen szerves vegyület vagy fémion (gyakori például a cink) vagy valamilyen nem fehérje természetű csoport, például vitamincsoport (például a NAD+ és NADP+ molekulákban).

 

Amennyiben erősen kötődik az enzimhez, prosztetikus csoportnak nevezzük. Gyakori azonban, hogy egy organikus vegyület csak lazán kapcsolódik, és könnyen leválik a fehérjéről, ezeket a szakirodalom koenzimnek nevezi. A koenzimek, fogalmazzunk így, "praktikusabbak" az élővilágban, ugyanis a nem fehérje természetű rész többféle fehérjéhez is képes kapcsolódni, így többféle enzim alkotójává válhat. (A NADH-t nagyjából 700 különböző ismert enzim használja).

 

Koenzimek pl.: NAD+, FAD, citokrómok, liponsav.

A teljes, működőképes enzimet holoenzimnek nevezzük, ennek a fehérjerésze az apoenzim, a kapcsolódó nem fehérjerész pedig a koenzim.

Az enzimek egy speciális csoportját képezik az RNS-enzimek, vagyis a ribozim molekulák. Ez azt jelenti, hogy egy RNS molekula katalizál egy folyamatot, tehát ilyenkor az enzim nem fehérje.

 

Csoportosításuk a katalizált kémiai reakciók alapján is történhet:

 

transzferázok: fontos kémiai csoport átvitele egyik vegyületről a másikra

oxidoreduktázok: oxigénfelvételt, hidrogén- ill. elektronátvitelt katalizálnak

hidrolázok: hidrolitikus bontás

izomerázok: izomerképződés elősegítése

ligázok: bioszintézisek katalizálása (kovalens kötések létrehozásával)

liázok: nem hidrolitikus bontás

 

Forrás: Enzim-Wikipédia