90 napos diéta


A Szétválasztó enzim diéta a 30-90 napos szétválasztó diéta alapjain nyugszik, annak egy korszerűbb, nagyobb hatékonyságú, speciális készítményekkel támogatott változata.

A kúra alapvetően négy napos periódusokra osztott, aszerint, hogy milyen tápanyagot fogyaszthatunk az egyes napokon. Étkezésünket fehérje, keményítő, szénhidrát és gyümölcsnapok alapján határozzuk meg. Az enzim-diéta azon alapul, hogy szervezetünk eltérő enzimekkel bontja, emészti a különféle tápanyagokat.

Segítenek az ENZIMEK!

1. nap: Fehérje nap -receptek

sajtos csirkesaláta

     

 

 

 

 

   
 
tojásos tonhalsaláta

       

 

 

 

 

 

 

Sajtos csirkesaláta
Sonkatekercsek
Tojásos tonhalsaláta
Sajttal töltött fasírt

2. nap: Keményítő nap -receptek

Lecsóvariáció nyári zöldségekre
Burgonyaleves(zelleres)
Rakott padlizsán

3. nap: Szénhidrát nap -receptek

Zöldséges pizza
Frissítő tésztasaláta
Fűszeres gomba rizzsel

4. nap: Gyümölcs nap -receptek

Egyszerű őszi gyümölcs saláta

Gyümölcsnapon fogyasztható mindenféle friss gyümölcs, de ehető 1-2 maréknyi aszalt gyümölcs, mogyoró, mandula, dió. Sőt... avokádó és paradicsom is a tányérra kerülhet!

Milyen ízesítőket lehet használni?

Fűszereket, zöldfűszert, mustárt, citromot, fokhagymát, hagymát, pici olajat és ecetet bármelyik napon!

Ami minden nap fogyasztható

Nyers zöldség, saláta. Ebbe beletartozik a zöldsalátától a paradicsomon át a répa, a zeller, a hagyma, a retek, a paprika, az uborka, a káposzta. Ide tartoznak a nyersen eltett savanyúságok is, mint pl. a csalamádé, a savanyú káposzta...
forrás:mindmegette.hu

A reggeli minden nap ugyanaz: gyümölcs, esetleg 100 %-os, cukor hozzáadása nélkül készített gyümölcslé. Gyümölcs a délelőtt folyamán is fogyasztható, ebéd előtt 1 órával már ne fogyasszunk gyümölcsöt.

1. nap: Fehérje nap 
 
A húsokat ritkán fogyasztjuk nyersen, jellemzően átfőzzük, túlsütjük őket és ezzel a bennük található enzimeket károsítjuk. A nyershúsokban található enzimek megfelelő körülmények között elkezdik a húsok bontását, ami egyfajta előemésztésnek tekinthető. A nyershúsokat fogyasztó ember szervezetének kevesebb enzimet kell kiválasztania, így energiát spórol meg. Ez a folyamat adja például az eszkimók jó egészségi állapotának titkát, de a modern emberre ez csekély mértékben jellemző. 
A fehérjefogyasztás előtt és közben proteáz enzimeket tartalmazó étrend-kiegészítőkkel pótolhatjuk a hőkezelés során károsult enzimeket, ezzel a nyers élelmiszerfogyasztás hatását érhetjük el emésztésünkben. 
 
2. nap: Keményítő nap 
 
 
A keményítők esetében egy érdekes terültet kell érintenünk. Tulajdonképpen a keményítő növényi poliszacharid, egy összetett szénhidrát. Ám a diéta szempontjából mégis külön vesszük a szénhidrát naptól, mivel lebontásuk hosszabb ideig tart és ebben az esetben több rost is kerül be szervezetbe mint az „egyszerűbb” szénhidrát napon. A keményítő a növények raktározott tápanyaga. Főként magokban, gumókban, hüvelyesekben található. 
Gazdag keményítőtartalmú növények például a gabonafélék: búza, rozs, zab, a burgonya, a kukorica és a rizs. A keményítő igen értékes tápanyag, hiszen a növények ebben a formában raktározzák szöveteikben a cukrot, amelynek megemésztésével sok energiához juthatunk. A keményítő emésztéséhez egy specifikus enzim, a nyál-amiláz szükséges. 
A keményítőfogyasztás előtt és közben amiláz enzimeket tartalmazó étrend-kiegészítőkkel pótolhatjuk a hőkezelés során károsult enzimeket, ezzel a nyers élelmiszerfogyasztás hatását érhetjük el. 
 
3. nap: Szénhidrát nap 
 
 
A szénhidrátok a szervezet gyorsan mozgósítható energiaforrásai. Jellemzően a napi energiaszükséglet több mint 50 százalékát teszik ki, ami naponta több mint 300 gramm szénhidrátot jelent egy átlagos felnőtt embernek. 
A szénhidrátok vércukorrá alakulva elvándorolnak a sejtekhez, illetve kissé átalakulva elraktározódnak a májban és az izmokban, így a szervezetnek marad némi tartaléka. A máj szénhidrát-tartaléka elsősorban arra szolgál, hogy a vércukorszintet állandó értéken tartsa, ami elengedhetetlen az agytevékenységekhez. 
A szénhidrátfogyasztás előtt és közben, vagy közvetlen utána bevett amiláz és glüko-amiláz enzimet tartalmazó étrend-kiegészítő segít a tápanyagok optimális emésztésében. 
 
4. nap: Gyümölcs nap 
 
 
A gyümölcsök táplálkozás-élettani tulajdonságai rendkívül előnyös szerepet játszanak a szervezet működésében, az egészség megtartásában. Nem hiába halljuk azt bármilyen alternatív medicinával foglalkozó előadáson, esetleg olvashatjuk szakkönyvekben, hogy a hosszú élet titka a sok gyümölcs és zöldség. A gyümölcsök beltartalmi szempontból kifejezetten előnyösek az ember számára. 
Rengeteg folyadékot, ásványi anyagot, vitaminokat, rostokat és flavonoidokat tartalmaznak. 
Tulajdonképpen, megfelelően magas gyümölcsmennyiség fogyasztása esetén egy átlagos emberi szervezet képes bármit túlélni. A gyümölcsfogyasztás előtt és közben celluláz enzimeket tartalmazó étrend-kiegészítőkkel 
pótolhatjuk a hőkezelés során károsult enzimeket, ezzel a nyers élelmiszerfogyasztás hatását érhetjük el emésztésünkben. 
 
 
Mit kell tudni a zsírokról 
 
A zsírok az alaptápanyagok közé tartoznak. A zsírokat enzimek nélkül nem tudnánk megemészteni, megfelelő lebontásuk rendkívül fontos, mivel szervezetünk ezekből nyeri az élethez szükséges energiát. A zsírok előemésztését a lipáz enzim végzi, amit a hasnyálmirigy termel. A trigliceridek közé soroljuk a disznózsírt, a vajat, az olajat, stb., melyekre eltérő zsírsavösszetétel jellemző. Megkülönböztetünk állati és növényi eredetű zsírokat, ez utóbbiakat olajoknak szokták nevezni. Az olajos magvak (dió, mogyoró), a kendermag vagy akár a szőlőmag olaja rendkívül fontos omega zsírsavakat tartalmaz, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezetünk számára. 
A táplálékkal kell bevinnünk megfelelő mennyiségű lipáz enzimet a zsírok tökéletes megemésztéséhez. A feldolgozatlan nyers ételekben (húsok, tojás, nyers tej) sok zsírbontó lipáz található, de vannak bizonyos növények is, melyek serketik a zsíranyagcserét, ilyenek a zöld tea, ánizs, kisezerjófű, gyermekláncfű. 
 
 
 
 
0.016 mp